32.rész.~Megváltoztattad az életemet..

*Austin szemszöge* 

...ekkor belebotlottam valakibe,Justinba,aki épp úgy meglepődött,mint én.

-Bieber!-hangomból ki lehetett venni az élt.

-Igen?

-Mindent elrontottál azzal,hogy emlékszel!

-Még én kérek elnézést!-nevetett fel harsányan-Jobb vagyok,mint TE!-nyomta meg az utolsó szót.

-Nagyon elhitted!Lehet,hogy Molly téged szeretett,de most már engem szeret.A múlt vagy Bieber!Fogadd el!

-És te ezt honnan veszed biztosra,hogy téged szeret?Attól még,hogy veled van,nem azt jelenti!

-Na ide figyelj!-szorítottam oda a falhoz-Akadj le Mollyról,és takarodj visssza LA-be,mert itt New Yorkban nem kívánt személy vagy!

-Akkor most te figyelj!-ezzel a mondattal egy időben fordított a felállásunkon-Nem ismersz,és azt ajánlom,hogy ne is akarj megismerni!Szemrebbenés nélkül képes vagyok megölni egy embert,és utána nyugodtan fekszek le aludni,szóval...Takarodj az utamból!-bevallom ettől a mondatától még a vér is megfagyott az ereimben.

-Nem tudsz rám ijeszteni Bieber!

-Ki mondta,hogy rád akarok Mahone?...Már megtettem!-megpaskolta az arcomat,és lelépett.Vajon Molly tudja,hogy milyen ember valójaban?Ismeri ezt az oldalát?

*Molly szemszöge* 

Ülök egymagam a hatalmas lakásban,és várom,hogy Austin hazaérjen.Tudnia kell,hogy az a csók nem jelentett semmit..vagy mégis?Akárhányszor a csókra gondolok az ajkam bizseregni kezd,légzésem felgyorsul,ahol megérintett szinte ég a bőröm,és...a pillangók a hasamban,csak úgy csapdosnak. Austin csókjánál mért nem érzem ezt?A lábam miért nem remeg meg,akkor amikor megcsókol,hozzám ér?Ő nem tudja az e fajta érzelmeket kihozni belőlem,de Justin..neki sikerül.Mikor felismert,mintha felszabadultam volna.Egy levél mi mindenre képes.Egy elfojtott emlék,mi mindhez vissza tudja vezetni a szálakat.Nem tudtam mit kezdeni magammal.Nem maradhattam vele.Ezek után nem.Ruháimat és még más egyéb cuccaimat gyorsan pakoltam a bőröndömbe. Austin-t elhagyom..ezt az egyet nem tekintem hibának.Megpróbáltam elfelejteni,azt akit szerettem volna,de nem lehetett.Mikor valakit túlzottan szeretsz,és egyik napról a másikra hirtelen kilép az életedből,nem tudod elfelejteni.Minden rá emlékeztet.Az űrt,ami miatta teng bent a szívedben,próbálod betölteni.Próbálsz túl lépni,de van olyan személy,akin hiába próbálsz,mindig csak egy újabb kört teszel,és oda lyukadsz ki,hogy nem megy!Keresel valakit,olyasvalakit akit megpróbálsz szeretni.Nem megy!Minden mozdulatában Őt keresed,minden érintésében Őt érzed,mindenben Őt akarod.Hiába vagytok eltérőek,épp ez az,ami titeket vonzz egymáshoz.Elfogadod olyannak,amilyen.Nem kéred,hogy változzon meg,nem dünnyögsz azért,hogy milyen életet él..Elfogadod,ez a szerelem titka!Én hagytam elveszni,és mire rájöttem,hogy tényleg szeret,elvesztettem újból.A tündérmesék nem mindig szépek,az árnyoldalait sosem mutatják be.A kislányokat hamis tévhitekbe,illúziókba kergetik,miszerint az Ő életük is ilyen lesz...De ez messze áll attól.

Eltűnni...csupán ennyit akartam.Valahol,valakivel együtt lenni.Vele,akit szeretek,akiért minden egyes porcikám epedezik.Telefonomat kikerestem a zsebemből,majd tárcsázni kezdtem.

-Molly?-hallottam hangján,hogy meglepődött.

-Szia..-kúszott egy apró mosoly a számra-Értem tudnál jönni?

-Persze,hol vagy?

-A Broadway és a 42.utca sarkánál..

-Jó messze vagy...20 perc és ott vagyok,sietek.

-Köszönöm!-majd a vonal megszakadt.

Leültem egy padra és vártam.Az idő kissé lehűlt,amit nem csodálok,hisz este 9 van.Az órámra pillantottam,ami már 9:25-öt mutatott.Hirtelen megállt előttem egy kocsi.Sport kocsi,a hangjából ítélve.

-Tudom,késtem..

-A lényeg,hogy itt vagy!-öleltem magamhoz.Úgy ölelt,mintha ezer éve nem látott volna.

-Mehetünk?-kérdezte,és a bőröndömet felkapta.Az út csendben telt,néha-néha pillantottunk rá a másikra.
-Hogy-hogy eljöttél értem?-törtem meg a csendet.
-Mert fontos vagy nekem.-válaszolta egyszerűen,miközben a szemeimbe nézett.Vajon tudja,hogy a barna szemeivel meg tud igézni?
-Haragszol?
-Mindenkinek vannak álmai..megértettem,hogy neked is volt.Csak nem hittem,hogy ilyen könnyen fogsz majd választani.
-Nehogy azt hidd,hogy könnyű volt.Annyiszor vissza akartam menni hozzád..és amikor felhívtalak,és közölted velem,hogy vége...akkor ott megtörtem.Nem akartalak elveszíteni,de nem is én lennék az,ha nem hibáztam volna.
-Ne ostorozd magad!Megtörtént..nem tudod megváltoztatni a döntéseidet.
-És ha meg akarom?-fordultam felé.
-Molly..-állt meg az útszélén-Selena volt az első szerelmem,azt hittem,hogy utána senkit sem fogok szeretni.Miatta lettem részben olyan,amilyen.Mikor megláttalak,nem akartam,hogy bárki is hozzád érjen vagy csak rád nézzen.Magamnak akartalak!Fredo elmondta,hogy mennyi mindenen mentél keresztül miattam,sajnálom.De azt az egyet nem,hogy megrendeztem az a válogatást,mert ha az nincs,te sem szerepelnél az életemben,és hogy őszinte leszek..akkor valami hiányozna is az életemből!-amit Justin mondott felfogni sem tudtam.Szavai jól estek,ilyet még egy fiú sem mondott nekem,de tőle...a lehető legjobb érzés volt hallani.
-Igen,igazad van.Hiába volt kamu,mégis gyökeresen megváltoztatta az életemet,aminek örülök.Melletted éltem,még a történtek ellenére is.Nem gondoltam,hogy majd pont Te,a nagyképű és önelégült fejeddel,a nagy Justin Bieber képes megváltoztatni az életemet.Talán hiba volt akkor az a meghallgatás,de anélkül a hiba nélkül,nem lennék most itt,veled.-mikor elmondtam mindezt,Justin az egyik kezét a tarkómra simította,míg a másik kezével-pontosabban azon lévő ujjaival-az ajkamat végig cirógatta.Kicsit előrébb hajoltam,így ajkain súrolták egymást.
-Ha megteszem,nem fogod elutasítani,vagy megbánni?-kérdezte ajkaimba duruzsolva.
-Azt fogom megbánna,ha nem teszed meg.-megcsókolt..Minden egyes csókja,érintése alatt a rabja vagyok.Börtönébe zár,amiből sosem akarok kiszabadulni.Érezni akarom,többet akarok belőle.Mintha csak pár percem lenne az életemből,de azt is vele akarom tölteni.Csókolni akarom,úgy akarom Őt,mint még soha máskor.

Sziasztok!Tudom...késtem 1 napot.Sajnálom.De remélem a rész hosszával kárpótoltalak titeket,és el tudjátok felejteni késésemet.Köszönjük az előző részhez írt komikat,és a +1 feliratkozót.Lenyűgözőek vagytok!Sok puszi.♥ #feliratkoznikomiznimindigér #weloveourreaders♥