8.rész.~Ébredj!

-Miért ragaszkodsz hozzám?-tette fel a nem várt kérdést.
Miért?Ezen még én sem gondolkoztam,hisz meg lett volna rá az esélyem,hogy kiszabaduljak,újra visszatérjek a régi életembe és a nagy álmomat valóra váltsam.De én nem tettem ezt,én inkább vele maradtam,annak ellenére,hogy tudtam milyen...
-Nem tudom...-hajtottam le a fejemet.
-Ugye tudod,hogy lett volna rá alkalmad,hogy elmenj?
-Tudom.
-Egész eddig azt kérted,hogy engedjelek el...és most,amikor ott a lehetőség,inkább visszalépsz az elhatározásodtól.
-Justin tudom!-kiabáltam rá.
-Soha vissza nem térő alkalom volt!Remélem tudod!-ezzel a mondattal otthagyott.

Annyira tökéletes volt minden addig a napig amíg nem mentem el a válogatásra.Volt egy barátom,akiről azt hittem,hogy tökéletes de nem...messze áll tőle a tökéletesség.Azt hittem,hogy ez a válogatás megváltoztatja az életem és beindítja a karrierem.Hát a másodikban tévedtem!Sok mindenen mentem keresztül.Volt jóban és rosszban is részem.De egyért hálát adok az égnek,hogy kiderült minden ami eddig hazugság volt.Hazugság volt a barátom.Hazugság volt a kapcsolatunk.Jaden-t ezentúl látni sem akarom...Gondolataimból kizökkenve a fenti zajokra lettem figyelmes.Szinte dübörög a földszint.Fogalmam sincs,hogy mi történik ott.A kíváncsi természetemnek köszönhetően felfelé vettem az irányt.A feljárónál megálltam,lehetőleg olyan szögben,hogy én lássak mindent,de akik ott vannak engem ne vegyenek észre.2 hang ismerős volt egy veszekedés kellős közepére csöppentem.
-Molly velem jön,és ezt te nem fogod megakadályozni!-az első hang ami megütötte a fülemet.
-Mit nem értesz azon,hogy itt marad!Ennyire gyenge az elméd?-a második hangba hallható egy kis szarkazmus.
-Bieber!Rohadtul elegem van abból,hogy mindent a te játék szabályaid szerint kell játszani!Fogd fel nem te vagy a világ közepe!
-Na akkor te is hallgass meg Smith!Ha nem takarodsz el a házamból élve akkor holtan fogod végezni és eláslak a közeli erdőben!Világos?-ezek szerint Justin és Jaden a vitázó.
-Ha-ha..azt hiszem,hogy becsináltam!Engem nem rettentesz meg!Nem vagy olyan nagy,amilyennek képzeled magad!-kezdte a provokálást Jaden.
-Valóban?-hallottam egy furcsa hangot,kijjebb léptem,hogy lássam a dolgokat.Jaden egy fegyver csővel néz farkasszemet,hiába szeretném,hogy legyen halott,azt csak felindulásból mondtam.-Na mi van Smith?Még most is nevetséges?-kérdezte Justin.
-Így játszunk?Akkor legyen...-abban a pillanatban Jaden is előkapott egy fegyvert.
-Elég legyen!-léptem ki a rejtekhelyemből.-Gyerekesek vagytok!
-Molly!Édesem!-lépett hozzám Jaden a fegyvert még mindig Juss-ra szegezve.
-Ne hívj így!-tettem egy lépést hátra.
-Nem érdekled!Húzz el!-szólt közbe Biebs.
-Ha nem lehet az enyém!Akkor a tiéd sem!-melegség árasztotta el a testemet.Lábaim felmondták a szolgálatot,mint egy darab papír,úgy zuhantam le a földre.Látásom homályosult,a hangok eltompultak.Sötétség mi rám maradt.Talán ez lenne a vég?

~Justin~
-Nem hallottad,seggfej?!-kérdeztem ingerülten Jaden-t. -Hozzád ki szólt te fasz?!-nem kellett neki sem több. -Vicces fickó vagy!Szerintem te vagy a fasz!Átvered...a saját barátnődet?Remek ember vagy! -Inkább engedd el Molly-t,jó? -Már mondtam addig nem megyek veled,amíg el nem mondod ki vagy valójában és mi a jó fenét csinálsz itt?-kérdezte idegesen Molly. -Molly esküszöm,hogy mindent megmagyarázok és átbeszéljük otthon,rendben?-Jaden elő vette a jó pofizást. -Justin...-Molly kézen fogott majd felém fordult-Kérlek menjünk el innen!Te pedig hagyj békén!-nézett Jadenre.

*Otthon* 

-Miért ragaszkodsz hozzám?-kérdeztem tőle.
-Nem tudom...-hajtotta le a fejét.
-Ugye tudod,hogy lett volna rá alkalmad,hogy elmenj?
-Tudom.
-Egész eddig azt kérted,hogy engedjelek el...és most,amikor ott a lehetőség,inkább visszalépsz az elhatározásodtól.
-Justin tudom!-kiabáltam rá.
-Soha vissza nem térő alkalom volt!Remélem tudod!-ezzel a mondattal otthagytam.Komolyan nem értem amióta itt van állandóan kérlel,hogy engedjem el és amimkor ott van rá a lehetőség inkább azt választja,hogy marad...NŐK!Sosem fogom,őket megérteni.

*Kicsivel később*

Csengettek...nem vártam vendéget,sőt még Molly sem..ez mekkora már.Amint kinyitottam meg is bántam,ugyanis a vacsorám amit nem sokkal ezelőtt fogyasztottam kezdett felfelé kúszni.

-Takarodj!-mondtam az ajtóban állónak.

-Így kell fogadni a vendégeket Mr.Bieber?-húzta ördögi mosolyra a száját,miközben arrébb lökött.-Hol van?

-Hagyd békén!Szerintem ezek után még egy levegőt sem akar veled szívni,nem hogy látni is téged!-dőltem neki a falnak.

-Molly velem jön,és ezt te nem fogod megakadályozni!

-Mit nem értesz azon,hogy itt marad!Ennyire gyenge az elméd?
-Bieber!Rohadtul elegem van abból,hogy mindent a te játék szabályaid szerint kell játszani!Fogd fel nem te vagy a világ közepe!
-Na akkor te is hallgass meg Smith!Ha nem takarodsz el a házamból élve,akkor holtan fogod végezni és eláslak a közeli erdőben!Világos?-fogtam meg a felsőjénél fogva.
-Ha-ha..azt hiszem,hogy becsináltam!Engem nem rettentesz meg!Nem vagy olyan nagy,amilyennek képzeled magad!-próbált visszavágni.
-Valóban?-előkaptam a fegyverem a farzsebemből.-Na mi van Smith?Még most is nevetséges?-kérdezte.
-Így játszunk?Akkor legyen...-abban a pillanatban ő is előkapott egy fegyvert.
-Elég legyen!-lépett ki a feljáróból Molly.-Gyerekesek vagytok!
-Molly!Édesem!-lépett hozzá Jaden a fegyvert még mindig rám szegezve.
-Ne hívj így!-tett egy lépést hátra.
-Nem érdekled!Húzz el!-szóltam közbe.
-Ha nem lehet az enyém!Akkor a tiéd sem!-Jaden meghúzta a ravaszt.Azt hittem,hogy engem talál el a golyó,de nem...Molly teste összezuhant.
-Mért Őt?
-Ha nem lehet velem,veled sem..
-Ennyire szereted?Ch..szánalmas vagy!-siettem oda Molly testéhez.-Takarodj!-fordultam Jaden felé.Kérésemnek eleget téve elment.-Molly,kérlek ébredj!-ütögettem az arcát.-Kérlek!

Sziasztok!Köszönjük az előző részhez írt komikat.A részt,én Barbi írtam.Remélem tetszett!Kérünk titeket,hogy komizzatok!A következő részt Petra fogja hozni!.:) xX~Barbi