* Pár óra múlva *
* Molly szemszöge *Mikor felébredtem, hatalmas fájdalmat éreztem a hasamba. Hirtelen beugrott minden: Jaden, aki az én hősöm volt...lelőtt. Ezt SOHA nem bocsájtom meg neki! Az ajtó nyitódására lettem figyelmes. Justin lépett be rajta.
- Hogy vagy?- kérdezte pici mosollyal az arcán.
- Hát...voltam már jobban is!- mosolyogtam.
- Én...Szerintem vissza kéne menned a szüleidhez! Ha most nem lennél itt, mind ez nem történt volna meg veled!- ült le az ágyra.
- De...
- Nem Molly!- fogta meg a kezem.- Nem szeretném, hogy nagyobb bajod essen! Amint jobban leszel, haza viszlek!- mondta Juss.
- De...
- Nem..Elég volt abból, hogy mindig te húzod a rövidebbet! Ezt..Nem érdemled meg, hogy ilyen életed legyen!- nézett mélyen a szemembe.
* 2 héttel később *
Justin haza hozott a szüleimhez. Már nem láttam...közel 2 hete. Aggódom
érte, nagyon!
Éppen TV-t néztem, amikor megszólalt a csengő. Rohantam, hisz tudtam,
hogy Justin fog az ajtóban állni. Mikor ajtót nyitottam az állam a
földet verdeste. - Nem számítottál rám, ugye?!- tüntette fel ravasz vigyorát, és elővette a fegyverét.
- Mit akarsz?!- kérdeztem hátrálva.
- Hogy mit? TÉGED!
- Menj innen!- utasítottam, de süket fülekre találtam. Becsukta az ajtót, majd neki szorított.
- Velem jössz, értetted?- szegezte a fegyvert a fejemhez Jaden.
- Engedj el, te szemét!- ficánkoltam.
- Előbb...- kezdett bele a mondatába, de a csengő hangja félbeszakította.- Ha Bieber az, ne mondj neki semmit!- súgta a fülembe, majd hátrálni kezdett. Nagy levegőt vettem, majd ajtót nyitottam.
- Molly! Istenem! Jól vagy? Az egyik emberem Jadennek dolgozik, és azt mondta, hogy elakarnak vinni téged! Szerencsére nem késtem el!- ölelt magához mit sem tudva.
- Justin...
- ...Elkéstél!- fejezte be a mondatokat Jaden.
Sziasztok! Köszönjük a komikat! :) Sajnálom a rövid részt, de a Justinnal történtek után élni sem volt kedvem! :c Remélem azért tetszett! Barbim írja a következő részt, úgyhogy a késésért nála panaszkodjatok! Petra.xx :*
Siess !!!!!!!!!!!!!! Nagyon jó lett !!
VálaszTörlés